Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a fizetés helyetti teljesítés törvényét Klaus Johannis államfő pénteken.

A november végén megszavazott jogszabály lehetővé tenné a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. A törvény a bankok heves tiltakozását váltotta ki, ugyanis a gazdasági válság előtt felvett hitelek esetében a jelzáloggal terhelt ingatlanok piaci értéke időközben jelentősen csökkent és ma már az adósság felét sem fedezi.

A parlamenthez intézett levelében az elnök üdvözölte a törvényt, ugyanakkor alkalmazási feltételeinek pontosítását, a létező jogszabályi kerettel való összehangolását kérte. Megállapította, a törvényszöveget fogalmi zavarok vannak, ami megnöveli a rosszhiszemű értelmezés kockázatát, nem világos, milyen hitelszerződésekre vonatkozik, ami ellehetetleníti alkalmazását és ahelyett, hogy segítené, még nehezebb helyzetbe sodorhatja a fizetésképtelenné vált jelzáloghiteleseket.

Négy romániai fiókkal rendelkező nemzetközi bankcsoport vezérigazgatója december elsején (Románia nemzeti ünnepén) levélben figyelmeztette Iohannist, hogy súlyos következményekkel járhat, és kártérítési perekre kényszerítheti a Romániában üzletelő pénzintézeteket, ha jelenlegi formájában hirdeti ki a törvényt. Az Erste, Unicredit, Raifeissen és Societe Generale vezérigazgatója szerint a fizetés helyetti teljesítés törvénye mind a román alkotmányos elveket, mind az európai törvényeket sérti. Ugyanakkor kifejezték reményüket, hogy Románia hosszú távon megvédi befektetőit egy „ilyen méltánytalan, igazságtalan, és ilyen jelentős kárt okozó bánásmóddal szemben”.

A bankárok szerint a törvény jelen formája minden szociális, vagy gazdasági szempontot nélkülöz és valamennyi jelzálogszerződésre érvényes. Úgy vélté: a jogszabály alkalmazási összeghatár nélkül valójában nem a bajbajutott lakásvásárlóknak, hanem az ingatlanspekulánsoknak kedvez, akik 2008 előtt az árak további növekedését feltételezve vettek fel hatalmas hiteleket ingatlanprojektekre, most pedig megszabadulnának adósságuk visszafizetési kötelezettségétől.

A megfontolásra visszaküldött törvény kihirdetését - függetlenül attól, hogy a parlament beépíti-e a jogszabályba az elnök észrevételeit - az államfő másodszor nem tagadhatja meg.